Borongós, esős időben érkezünk Hajdúszovátra. A virágzó, jómódú német és holland nyugdíjas üdülőkkel teli fürdőváros, Hajdúszoboszló alig tíz...

Borongós, esős időben érkezünk Hajdúszovátra. A virágzó, jómódú német és holland nyugdíjas üdülőkkel teli fürdőváros, Hajdúszoboszló alig tíz kilométerre van innen - ám az már első pillantásra látszik, hogy ez itt egészen más világ. Utunk a hetvenes-nyolcvanas években épült Kádár-kockák között vezet, amelyek nagy részére az elmúlt három évtizedben láthatóan nem tudtak túl sok pénzt áldozni tulajdonosaik, akik örülnek, ha alkalmi munkákból a napi betevőre futja, és a ház se marad fűtetlenül télire.

Így érkezünk meg Szoboszlaiék portájára, ahol olyan 21. századi magyar rémtörténetet ismerünk meg, amelynél durvábbat a viktoriánus Anglia nyomorát megörökítő Charles Dickens és kortársa, a horror műfajának szülőanyja, Mary Shelley sem tudott volna együtt írni. Tudjuk, hogy nem vidám anekdotázásra érkezünk, de amikor a kis konyhában leülünk, és Szoboszlai Tiborné Ildikó belekezd az elmúlt tíz esztendő megpróbáltatásainak ismertetésébe, mondatról mondatra jobban ökölbe szorul a kezünk az asztal alatt.

Ildikó 2007 áprilisában kezdett el dolgozni a helyi nádszövő üzemben, mint gépkezelő. Írásbeli munkaszerződést nem kötöttek vele, be nem jelentették. Ő azonban mindenképp dolgozni akart, s más lehetősége nem lévén, kénytelen volt elfogadni ezeket a feltétéleket.

Akkor még rémálmában sem gondolta, hogy munkáltatója egyszer majd azt is letagadja, hogy valaha is alkalmazta. Pedig nem sokat kellett várni erre.

2007 július elseje örökké beleégett a Szoboszlai család emlékezetébe. A hétvége ellenére Ildikót hajnali négyre rendelték be. A szombati munkanap rövidre sikerült - ám annál hosszabb árnyékot vetett életére.

A nádszövő gép elkapta a bal kezét, és kegyetlenül összeroncsolta.

A debreceni kórházban a kézfejét sikerült megmenteni, ám a kisujját le kellett vágni, bal keze azóta is szinte használhatatlan. Főnöke, a nádszövő üzem tulajdonosa, Balogh Ferenc

másfél millió forintot ajánlott fel neki, ha az ügyet nem terelik hivatalos útra. Ebből azonban az elején átadott százezer forinton kívül egy fillért se látott, így a hatóságokhoz fordult.

A súlyosan sérült, kétségbe esett asszonnyal aláíratott nyilatkozatot, amelyben minden kártérítésről lemond, a Munkavédelmi Felügyelőség határozata szerint nem lehet figyelembe venni, mivel

"abban az állapotban még felmérni, felfogni sem tudta a nyilatkozat jövőbeli lehetséges következményeit."

Balogh azonban ekkor már azt is tagadta, hogy Ildikó valaha is nála dolgozott volna, és alkalmazottjai közül sem mert mást vallani senki.

Nyilván úgy gondolta, hogy írásbeli szerződés és bejelentés híján ezt úgysem lehet bizonyítani. A blöff azonban nem jött be a munkaügyi hatóság világosan leszögezte: egyértelmű, hogy Szoboszlainé a nádszövő üzemben végzett munkát, és ennek folyamán érte a baleset is.

A cikknek még nincs vége, lapozz! Következő oldal

Forrás: budapest1873.net

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!