Divat mostanság a vidékre vágyás. Talán nem is divat, csupán az emberek egy része vágyik a természet közelében élni, ehető ételt enni, jó levegőt...

Divat mostanság a vidékre vágyás. Talán nem is divat, csupán az emberek egy része vágyik a természet közelében élni, ehető ételt enni, jó levegőt szívni. Sokan meg is teszik, kirángatják magukat a betontömbök közül és hajrá, megyünk falun élni, kapálni, fejni, ültetni… Ültetni növényt és tyúkot. Ezzel nem is lenne semmi baj, csak jó páran azt gondolják, hogy ez teljes mértékben leányálom, és csak a szép, jó oldalát kapják meg a vidéki létnek. Aztán szerencsétlen pára azzal szembesül, hogy álmatlanul forgolódik éjjelente, mert ugat a kutya a szomszédban, pedig a városi zajban milyen jól tudott aludni! No meg bőg a tehén nappal, s Uram bocsá' büdös a marhalepény. A tyúk meg bizonyára depressziós, azért ül egy helyben. Aztán kinyitja a gugli barátját a számítógépen, s rádöbben az eszemadta, hogy nem búbánatos, hanem kotlik. No de ő nem akar több tyúkot, csak ezt az egy szemet! Ezt is azért, hogy aztán megegye. Nosza, tanácsot kérünk a fészbukon! - csap a homlokára megvilágosodva. A fészbuk, kérem alássan, egy közösségi oldal, s annyi a jóakaró s tanácsadó, mint égen a csillag. Osztogatják is bőkezűen az okosságokat, s mily szerencse, mindenhez (is) értenek! Az egyik elmondja, hogy biza azt a tyúkot el kell adni, mert micsoda érték ma egy kotlós! A másik azt mondja, hogy az anyukája a seggecskéjét a vízbe szokta mártani ( ezen eltöprengtem egy ideig, vajon a fehérnép tényleg így akart megszabadulni nem kívánt magzatától? Aztán rájöttem, hogy az anyuka a tyúk sejhaját mártogatta). A harmadik javaslat szerint össze kell kötözni lábát, szárnyát, s jól megfereszteni. Aztán jönnek a véresszájú állatvédők, hogy azt mondja: "Te miféle ember vagy! Szerintem te sem szeretnél halálod előtt hidegvízbe mártózni!" Vagy: " Szegény kicsi ártatlan tyúkocska! Levágják, mert hanyag a gazdája, s nem vett mellé kakast!!" Különben is, a csirkehúst a Tescoban állatbarátibb vásárolni, mint elvágni a nyakát! S a tojást inkább a gyárból polcokra kerülők közül válasszunk, mert az úgy humánus! Micsoda, hogy van aki azt a tojást eszi meg, ami a tyúk fenekéből jön ki? Hát az kész betegség! Sajnos a fent leírtak nem légből kapott kijelentések. Ilyen felfogással élnek emberek. Fotelből, hátradőlve védik az állatokat. Az ember már nem is számít. Félreértés ne essék, magam is állatbarát vagyok, de a haszonállat, az azért van, hogy elfogyasszuk jó étvággyal a húsát, tejét, tojását. Ami még eszembe jut a témáról, az a medve. Pontosabban a medvetámadások. Nálam okosabbak már kimerítették a témát, én mindössze annyit jegyeznék meg, hogy illene azoknak is embertársaikra gondolni, akik a medvével vannak… Mert a medve, mint tudjuk, nem játék. S óvatosan, megfontoltan a vidékre költözéssel, mert bizony, nem fenékig tejfel az élet ott sem. Mondom ezt egykori városi leányként, aki mostanság falun él. Lakó Péterfi Tünde kiváló írása

A fotó illusztráció

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!