Organikus gyepgondozás Az természetbarát módra művelt pázsit nemcsak vegyszermentes, hanem gyakran olcsóbban is fenntartható, mint a hagyományos....

Organikus gyepgondozás

Az természetbarát módra művelt pázsit nemcsak vegyszermentes, hanem gyakran olcsóbban is fenntartható, mint a hagyományos. (Fura, hogy hagyományosnak nevezzük a vegyszereset, holott komposzt előbb volt, mint műtrágya.) Az organikus gyepművelés nem csupán inputban és outputban gondolkodik (ennyi és ennyi kiló fűmag műtrágya gyomirtó locsolás = gyep), hanem folyamatokban, kölcsönhatásokban. A talajlakó baktériumok, giliszták, ízeltlábúak együttesen teszik élővé a talajt, amely aztán kedvez a pázsit növekedésének - így válnak egyetlen nagy, lüktető életközösséggé a talpunk alatt. Ha megfelelően gondoskodunk róluk, akkor dúsan fog zöldellni a gyep a kertünkben. Néhány tipp:

1. Ha valaki csak nitrogénnel kezeli a gyepet, az olyan üres kalória a talajlakó élőlények számára, mint a fehér cukor az embernek. Helyesebb tehát komposztot alkalmazni, amely gazdag tápanyagforrás a különféle organizmusoknak.

2. Nem szabad a füvet túlságosan rövidre nyírni, mert az óriási stressz elgyengíti a növényt, amitől kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal szemben. Egyszerre legfeljebb a fű harmadát vágja le. A magasabb szálú, legalább négy-öt centis fű hosszabb gyökeret növeszt, amellyel több tápanyagot képes felszívni, és mivel mélyebben is eléri a vizet, ritkábban igényel öntözést - elég hetente kétszer, nem kell mindennap. Egyúttal sűrűbbre nő a pázsitszőnyeg, elveszi az életteret a gyom elől. Az öt-hat centis fű nő a leggyorsabban.

3. A csorba fűnyíró tépi a füvet, nem pedig vágja. Szezon elején érdemes megéleztetni a kését, illetve mindig, ha azt látja, hogy nem sima a vágásfelület, hanem borzolt.

4. Ha olyan a gépe, amely egészen finomra aprítja a lenyírt füvet, azt nyugodtan a gyepen hagyhatja. Bízza a gyep élővilágára az eltakarítását, talajba való bedolgozását. Időnként persze ellenőrizze a fű tövét, mert az elszáradt, levágott növényi részekből sűrű gyepfilc alakulhat ki, amelytől befülled a talaj, és ez melegágya a kórokozóknak. Megoldás a rendszeres gyepszellőztetés. Ugyanígy szellőztetésre van szükség, ha foltokban besárgul a gyep, illetve annyira összeszikkad, megtömörödik a talaj, hogy egy ceruzát nem tud teljes hosszában leszúrni. A szellőztetéssel új légjáratokat alakít ki a talajban, amelyeken könnyebben lejut a csapadék is, nem szívja fel a gyepfilc a nedvességet. Ettől máris gyorsabban nő a fű, és megint csak nem kellett vegyszert használni. (Kánikulában viszont nem szabad bolygatni a gyepet.)

5. Ne megszokásból öntözzön, hanem a gyep valós igénye szerint. Ha a fű fáradtzölddé vagy kékeszölddé válik, a fűszál hosszában összepöndörödött, vagy sokáig meglátszanak a lábnyomok a pázsiton, itt az ideje egy alapos esőztető locsolásnak. A szakemberek szerint ez négyzetméterenként harminc litert jelent, amit nehéz locsolás közben megbecsülni. Érdemes tehát először egy kiválasztott részen tesztelni, hogy az előírt vízmennyiségtől milyen lesz a gyep: akkor elég, ha még nem válik süppedőssé, főleg nem tocsogóssá. A locsolást mindig kora reggel végezze, mert ha este nedves marad a fű, az fokozza a gombásodásra vagy más megbetegedésre való hajlamot. Erős napsütésben nem szabad locsolni, mert a vízcseppek megannyi nagyítólencseként fölerősítik a napsugarakat, és emiatt megégnek a fűszálak.

7. Egy átlagos családi háznál nyáron a vízfogyasztása 20 százalékát a kert locsolására fordítják. Egyrészt ez még úgy is sokba kerül, ha a helyi vízműveknél locsolási kedvezményt kér. Egy finoman permetező öntözőberendezésből csupán a vízcseppek 40-50 százaléka éri el ténylegesen a növényeket, a talajfelszínt, a többi elpárolog. Ezért ne felejtsen esővizet gyűjteni. Ha elforgathatóra csinálja meg az ereszcsövet, több edénybe is gyűjtheti a csapadékot. Az edényeket vagy hordókat be is áshatja a talajba, de mindig tartsa lefedve őket, nehogy a háziállatok vagy a gyerekek beleessenek. (Ezen az angol nyelvű, de méterben számoló oldalon talál jó esővíz-kalkulátort.)

8. Az egészséges és tömött gyepet nem veri fel a gyom. Ha tehát azt látja, hogy itt-ott mégiscsak megjelenik valami gaz, más lehet a probléma. Ajánlatos szerves gyeptrágyával kezelni a területet, amellyel erősíti a gyepet, visszaállítja eredeti védekező képességét. A szerves trágyázást nem kell túlzásba vinni, a kevesebb több, inkább a minőségre törekedjen. Az állati eredetű trágyát ne szórja közvetlenül a gyepre, mert túl tömény, ez is kiégetheti a gyepet. Előbb érdemes néhány hónapig komposztálni, és utána hígítva kiszórni.

9. A gyári folyékony trágyákhoz hasonlóan hatékony az emberi vizelettel kevert fahamu. Előbbiben sok a nitrogén, utóbbi magnéziumban és kalciumban gazdag. Egy finn kísérletben paradicsompalántákat locsoltak az eleggyel, és négyszer több paradicsom termett ezeken a töveken, mint a műtrágyázott kontrollcsoporton. Érdemes tehát a kert legtávolabbi sarkában egy lefedett edényben gyűjteni az anyagot, aki azonban fogamzásgátlót vagy más hormontartalmú gyógyszert, illetve antibiotikumot vagy szteroidot szed, ne adakozzon a közösbe.

10. A kert hosszában egyméteres sávban vagy egy hátsó zugban feltétlenül alakítson ki méhlegelőt. Az ide szánt vetőmagkeveréket döntően pillangós virágú növények alkotják (vöröshere, lucerna, alexandriai here, bíborhere, fehérhere), tartalmazhat még mézontófüvet (facélia), pohánkát (hajdina), takarmányrepcét, napraforgót, lucernát, mustárt. A keveréket gazdagíthatják kalászosok, amelyek támasztékul szolgálnak a pillangós növényeknek.

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!