Több százezres lehet a büntetés, ha ezt benézed a buszon, villamoson Sokan nem tudják, de könnyen összeszedhetünk akár egy több százezres büntetést...

Több százezres lehet a büntetés, ha ezt benézed a buszon, villamoson

Sokan nem tudják, de könnyen összeszedhetünk akár egy több százezres büntetést is, ha a munkába sietve az utolsó pillanatban ugrunk fel a buszra, vagy épp a metróra. Aki ugyanis emiatt kárt tesz a BKV valamelyik járművében azt pótdíjazásra kötelezhetik.

Egy olvasónk reggel a metrón ülve hallgatta végig, ahogy a sofőr a hangosbemondón figyelmezteti az utasokat arra, hogy ne ugorjanak fel a járműre az utolsó pillanatban, aki ugyanis emiatt véletlen kárt tesz az ajtóban, súlyos árat fizethet.

A témában megkerestük a BKV. Zrt st sajtóosztályát, akiktől megtudtuk, hogy valóban a cég Személyszállítási Üzletszabályzatában foglaltak alapján a biztonságos utazás érdekében tilos az indításjelző megszólalása után fel- vagy leszállni, és az ajtók záródását akadályozni.

Valamint tilos a járműveken, illetve a metróhálózat és a fogaskerekű utasforgalmi területein a BKV Zrt. tulajdonában, eszközeiben kárt tenni, bármilyen módon rongálni, az állomási, megállóhelyi bútorokat, eszközöket nem rendeltetésszerűen használni.

Az Üzletszabályzat szerint az utas felelős minden olyan kárért, amelyet az utasforgalmi létesítményekben, járműben, a jármű utasterében az utas magatartása vagy a magával vitt tárgy, csomag vagy élő állat a BKV Zrt.-nek okozott, kivéve, ha bizonyítja, hogy a kár a BKV Zrt. vagy harmadik személy hibájából keletkezett, vagy olyan körülményre vezethető vissza, amelyet az utas nem kerülhetett el, és amelynek következményeit nem háríthatta el - válaszolta megkeresésünkre a BKV Sajtóosztálya.

Mennyi az annyi?

Mindezen felül mi felelünk azért a kárért is, amit a cégnek okozunk azzal, ha a járművei miattunk nem tudnak közlekedni. Abban az esetben, ha az üzletszabályzatban foglalt előírásokat, tilalmakat megszegjük, akkor a viteldíj megfizetéstől függetlenül kizárhatnak minket az utazásból (akár a BKV Zrt., akár a BKK Zrt. dolgozói), és a BKK Zrt. pótdíjazást kezdeményezhet velünk szemben.

Abban az estben pedig, ha utazás közben okozunk kárt, akkor a BKV Zrt. a polgári jog szabályai szerint kártérítési igénnyel léphet fel. A kártérítés mértéke pedig mindig az okozott kár mértékéhez igazodik. Amennyiben a károkozás bűncselekményt is megvalósít (pl. rongálás), akkor a károkozóval szemben büntetőeljárás is indítható.Minden egyes - károkozással összefüggő - esetet egyedileg kell vizsgálni, és utána lehet meghatározni a szükséges lépéseket, illetve dönteni a kártérítés módjáról és nagyságáról - tette hozzá a BKV Sajtóosztálya.

Könnyen elfordulhat, hogy egyszerre többen okoznak kárt egy járműben (pl. ha sokan egyszerre szerettek volna felszállni és így tettek kárt egy jármű ajtajában). Ilyenkor a károkozók felelőssége egyetemleges, bár ezt a bíróság bizonyos esetekben mellőzheti. Ebben az esetben a bíróság a károkozókat magatartásuk felróhatósága arányában, ha pedig ez nem megállapítható, akkor közrehatásuk (azaz a ténylegesen megállapítható károkozás mértékének) arányában marasztalja. Ha a közrehatás arányát sem lehet megállapítani, a bíróság a károkozókat egyenlő arányban marasztalja.

Ezentúl tehát érdemes talán egy fokkal figyelmesebben használunk a fővárosi buszokat, villamosokat, metrókat - ennek az ajtaja állítólag akár több millió forintot is érhet. Viszont az némileg megnyugtatón lehet az a tény, hogy az indításjelző megszólalása utáni felszállásból adódó károkozás miatt az utóbbi 5 évben pert nem indított a BKV Zrt., és a BKK sem kötelezett kártérítésre utast ilyen ügyben.

A cikk forrása: penzcentrum.hu

ÉRTÉKELD A MUNKÁNKAT EGY LÁJKKAL, ÉS OSZD MEG MÁSOKKAL IS! KÖSZÖNJÜK!