A technikai fejlődésnek köszönhetően egyre pontosabb és egyre hosszabb távú előrejelzésekre képesek a meteorológusok. Most már akár tíz napra is...
A technikai fejlődésnek köszönhetően egyre pontosabb és egyre hosszabb távú előrejelzésekre képesek a meteorológusok. Most már akár tíz napra is készíthető megbízható becslés, az ennél hosszabbakkal azonban továbbra is óvatosan kell bánni - mondta Tóth Tamás meteorológus.
Január közepéig kellett várniuk a tél szerelmeseinek itt Magyarországon a hóra és a hidegre. Amíg január első hetében szinte tavaszias időben lehetett részünk, addig a hónap közepe napközbeni mínuszokat, valódi télies viszonyokat hozott. Igaz, úgy tűnik, nem sokáig, mert az előrejelzések szerint a hónap további részében ismét valamivel melegebb lesz, mínuszokat, havat csak elvétve ígérnek a meteorológiai előrejelzések.
Egy hazai internetes oldal 30 napos előrejelzése szerint például csak február elejéig lesznek nulla fok alatti éjszakai hőmérsékletek, napközben általában 3-4 fok körül alakul. Februártól viszont már éjszaka is plusz hőmérsékleti értékekről beszélhetünk, napközben pedig néha a 10 fokot is megközelíti majd a hőmérséklet.
Végigböngészve az interneten látható hosszú távú prognózisokat, nagyjából egyöntetű a vélemény, február első hetétől kifejezetten tavaszias időjárásra számíthatunk, de igazából addig sem kell komoly télre készülnünk.
A meteorológusok korábban többször hangsúlyozták, pontosan csak mintegy 4-5 napra lehet előrejelezni. Az utóbbi időben azonban nagyon komoly technikai fejlesztésekről érkeztek hírek. Az amerikai űrkutatási hivatal például november végén bocsátott fel egy új műholdat, az európai ügynökség, az Eumetsat pedig bejelentette, hogy 2020-tól mintegy hatmilliárd eurós fejlesztést hajt végre.
Ennek során mintegy 15 új műhold kerül a rendszerbe, amelyeknek köszönhetően, legalább is ezt ígérik, lényegesen hosszabb távú és pontosabb prognózisok készíthetők.
- A korábbi négy-öt naphoz képest most már valóban ott tartunk, hogy hét, sőt esetenként akár tíz napra is viszonylag megbízható időjárásbecslést tudunk adni - mondta el a Híradó.hu megkeresésére Tóth Tamás meteorológus.
- Ilyen sokat számítanak az új műholdak?
- Talán meglepő lesz, amit mondok, de nem is elsősorban a műholdfejlesztések, hanem inkább a számítástechnika fejlődése az, ami alapvető hatással van a munkánkra. A műholdaknak azért van egyfajta közvetett szerepe, hiszen minél több, minél pontosabb adatokat szolgáló egységekről beszélünk, annál pontosabban láthatjuk a kiindulási állapotot, azaz a jelenlegi időjárást. De sokkal lényegesebb, hogy ezeket az adatokat milyen gyorsasággal, pontossággal tudjuk feldolgozni és ez az, amiben az utóbbi időben rengeteget fejlődtünk.
- Azt mondta hét, esetenként tíz napra lehet előre jelezni. Ez mitől függ?
- Érdekes lehet talán, amit mondok, de a jelen idő ismerete alapvetően fontos e tekintetben. A földfelszíni mérőállomásokról érkező adatok meghatározzák az úgynevezett kezdeti meteorológiai mezőket, amelyből aztán a prognosztikai számítások elvégezhetők. Logikusan nézve tehát, minél hitelesebb adatunk van arról, hogy jelenleg egy adott helyen milyen az időjárás, annál pontosabb becslést tudunk adni arról, hogy milyen lesz majd ugyanitt néhány nap múlva. Az egy-egy térségre adott előrejelzések pontossága tehát attól is függ, mennyi földfelszíni és magas légköri mérőpont van ott. Igazán pontos adatokkal csak onnan rendelkezünk, ahol éppen megmérjük a légkör fizikai paramétereit, a két pont között azonban már lényegesen nagyobb a bizonytalanság. Hiszen ha például a budapesti mérőállomáson most mondjuk két fokot mérünk, az érdin pedig nullát, egyáltalán nem biztos, hogy a két pont között, mondjuk Törökbálinton egy fok van. Ezek a mérőpontok szerencsére egyre sűrűbb hálót alkotnak, egyre kisebb a távolság egy-egy állomás között, tehát egyre pontosabbak a kiinduló adataink, amelyek a számításokra is alapvető hatással bírnak.
- Mi a helyzet azokkal az internetes időjárás-előrejelzési oldalakkal, amik 30, sőt 90 napra előre is megjósolják az időjárást. Ezek teljesen hiteltelenek?
- Nem, teljesen hiteltelennek semmiképpen sem nevezném. Ők más metodikával dolgoznak, a meglévő adatokból az időjárási trendeket, tendenciákat igyekeznek meghatározni olyan módon, hogy azokat a folyamatokat veszik alapul, amelyek a légkörben sokkal lassabban mennek végbe, vagy a légkörre hosszabb távú hatást fejtenek ki. Jó példa erre a tengerek hőmérséklete, illetve annak anomáliája, hiszen a nagy tömegű víz tehetetlenségéből adódóan sokkal lassabban változik meg, mint az atmoszféra. Ugyanakkor a légköri energiaháztartás szempontjából az óceánok kulcsszerepet töltenek be, hosszabb időtávokat tekintve is. Minden évszaknak megvan a maga nagy meteorológiai kérdése, mikor jön a tavasz, nyáron mikor lesz kánikula, mikor lesz ősszel az első fagy, fehér lesz-e a karácsony. Az ilyen oldalakról megkapjuk a legvalószínűbb választ ezekre, de készpénznek ezt azért semmiképpen se vegyük. Az alap ugyanis az, hogy nincs két tökéletesen egyforma időjárási helyzet, tehát ha analógiák alapján dolgozunk, sem lehetünk biztosak abban, hogy jó előrejelzést kapunk, azaz ha ma nagyjából olyan idő van, mint öt évvel ezelőtt ezen a napon, abból egyáltalán nem következik az, hogy egy hónap múlva ugyanolyan idő lesz, mint öt évvel ezelőtt ugyanakkor.
- Akkor az a kijelentés sem állja meg a helyét, hogy ma a világ egy adott pontján amilyen időjárás van, olyan lesz két hét múlva itt is?
- Gondolom, itt most az Egyesült Államokban tapasztalható hidegre gondol és arra, hogy elterjedt a hír, ilyen idő lesz itt is. Szeretném leszögezni, semmi köze nincs egymáshoz a kettőnek. Gondoljunk bele, a két földrész között ott van az Atlanti-óceán. Márpedig, ha ezek a hideg légtömegek elhagyják az amerikai partokat, az óceán felett jóval melegebb légtömeggel ütköznek, megnő a légkör instabilitása, ami mérsékelt övi ciklonok, légörvények kialakulásához vezet. A mérsékelt övezet ilyen nagy örvényei keverednek össze a szubtrópusi meleg és a sarkvidéki hideg levegővel, ráadásul az óceán fölé érve az északi fagyos légtömeg átmelegszik, sokkal szelídebb formában érheti csak el Európát abból az irányból. Ráadásul ha ezek a ciklonok nagyon erősek, képesek feltartóztatni és kiszorítani szibériai zord és nagyon száraz légtömeget. Tehát nagy vonalakban azt is mondhatjuk (persze nem mindig van így), hogy amíg Észak-Amerikában extrém hideg van, addig Európában az átlagosnál enyhébb az idő, de az ottani hidegmag megszűnése legfeljebb csak azt idézheti elő, hogy a sarkvidékekről más helyen, például Oroszországra leszakadó hideg eljuthat ide a Kárpát-medencéhez is. De az, hogy a Kanadánál kialakult hideg egy az egyben átjöjjön ide, az semmiképpen sem lehetséges.
ÉRDEKES LEHET SZÁMODRA: Szakértő: A calais-i típusú problémákat csak tünetileg lehet kezelni megosztás Tillerson: Fenn kell tartani a nyomást Észak-Koreán megosztás Fidesz: kockázatos lenne Szél Bernadett jelenlétében tárgyalni a "Soros-tervről" megosztás - Akkor mire számíthatunk az elkövetkező tíz napban? Sőt, merészebb kérdést teszek fel: mikor jön a tavasz?
- A tavaszt már megtapasztalhattuk január elején, az a rekordenyhe idő egészen biztos nem tér vissza egyhamar. Az időjárási modellszámítások Európára vetítve azt mutatják, hogy a következő napokban a hideg és az enyhe óceáni levegő a kontinensen "viaskodik", és a Kárpát-medence mindvégig az akciócentrumok közelében lesz. Ez nagyfokú változékonysággal jár, és országrészenként igencsak eltérő időjárással találkozhatunk a következő egy hétben. Miközben kedden az Északi-középhegység vidékén marad a tartósan fagyos idő havazással, a Dél-Dunántúlra már beszökik a jóval melegebb levegő, és egyre nagyobb területen a havat eső és sajnos átmenetileg ónos eső is felválthatja. A hét további részében is nagyrészt borult időre és többnyire esőre számíthatunk, csak kisebb körzetekben - főleg Nyugat-Magyarországon és az Északi-középhegység tágabb környezetében - lehet időszakos havazás. Napközben a jellemző hőmérséklet 2 és 9 fok között alakul.
Forrás : hirado.hu
