Nem egész Latin-Amerikában, csak annak volt spanyol gyarmatain, ezért a cím.
Ez jelenleg 19 ország (18 független Puerto Rico): ebből 9 dél-amerikai, 7 a kontinentális Közép-Amerikában, s 3 a karibi térségben.
Az összlakosság 430 millió ember. Ebből kb. 50 millió az indián fajú, azaz aki nem fehér, nem néger, nem ezek keveréke, s nem indiánnal való keverék se. Ezek ugyanis mind spanyol nyelvűek, azaz a cikk szempontjából irrelevánsak.
A tisztán indián fajú lakosság megoszlása persze nagyon egyenlőtlen. A karibi térségben nulla az indiánok száma, a többi országban kicsi vagy apró kisebbség, kivétel csak Bolívia, Ecuador, Peru, ahol a lakosság 20-25 %-a indián, s a legindiánabb ország Guatemala,. ahol 40 %.
Általános helyzet: az 50 millió indián kb. 40 %-a spanyol anyanyelvű, s nem is beszél más nyelven.
Van persze egy sajátos kivétel: Nicaragua karibi partvidéke. Ezt az angolok gyarmatosították, csak később lett spanyol terület. Ennek sajátos következménye: itt van sok angol anyanyelvű indián.
De tovább. Tehát a 40 % spanyol egynyelvű indián. További 55 % kétnyelvű, azaz spanyolul és valamelyik indián nyelven is beszél anyanyelvként. A jellemző nyelvhasználat: családban indián, mindenhol máshol spanyol.
S van 15 %, aki kizárólag indián anyanyelvű. Ezek egy kisebb része dzsungellakó, nagyobb része civilizált lakosság olyan helyeken, ahol egyfajta nyelvi szigetekként ellenállt a lakosság a spanyolosításnak. Pl. Guatamela szinte egész középső része, a partvidékeket leszámítva, s az ajmara-kecsua nyelvterület Dél-Amerikában a dombos-hegyes vidékeken.
Jelenleg összesen kb. 700 indián nyelv létezik még, ezek többsége a kihalás szélén, mert alig pár száz vagy pár ezer ember beszéli őket.
A nagyszámú beszélővel rendelkező, életképes nyelvek száma kicsi, előfordulásuk: a Peru-Bolívia-Parguay határvidék (ajmara és kecsua), a Yucatán-félsziget (maja), Mexikó középső része (azték, mixtek), Guatemala (maja).
Ami csökkenti az életképességet: az egyes nyelvek valójában nyelvcsaládok, több nyelvvel, melyek egymás közt csak részleges megértést biztosítanak. A maja több tucat nyelv valójában, a legnagyobb a kikcse (kb. 1,3 millió anyanyelvi beszélő) és a jukatek Mexikóban, a kicse Guatamalában. A magyar "cigaretta" szó is kikcse eredetű, persze a spanyolon keresztül, kikcse nyelven a "szikar" jelentése "füstöl".
A maja mellett az azték hivatalos nyelv volt az Amerika felfedezése előtti korban. Összesen két nép rendelkezett Közép-Amerikában államisággal: a maják és az aztékok. A majáknak több egymástól független városállamuk volt a mai Guatemala és Mexikó területén. Az utolsó maja városállam csak a XVII. sz. végén lett meghódítva a spanyolok által. Az aztékok pedig központosított állammal rendelkeztek a mai Mexikó központi részén 1521-ig.
Az aztékból egy szó van jelen a magyarban, ismét spanyol közvetítéssel, a "csokoládé" szó, eredetiben: csokolatl.
Az aztékban van egy "tl" hang, nagyon gyakori. Erről vicces eset. Mexikói ismerősöm magyarul tanult, egy nap mondja meglepetten, de furcsák ezek az azték hangok a magyarban! Arra gondolt, hogy van a -tlan/-tlen képző, tagadó jelentésre, s ez sokszor használatos, lásd ártatlan, álmatlan, mosdatlan, olvasatlan, stb. Persze véletlen egyezés, az aztékban ezek nem képzők, hanem a szógyökerek részei.
Dél-Amerikában a helyzet jobb, nagyobb a 2 legnagyobb indián nyelv, az ajmara és a kecsua használata. A kecsua az egyetlen dél-amerikai indián állam hivatalos nyelve volt. Persze itt is gond, hogy ez nem egységes nyelv, de a beszélők száma nagyobb így is. A déli kecsuát 7 millió ember beszéli, s az egyetlen indián nyelv, melyet kifejezetten fejleszteni igyekeznek, pl. új szavakat kitalálva új fogalmakra.
Bolíviában, Peruban, Paraguayban a két nyelvnek hivatalos státusza is van, de ez jellemzően nem több ünnepélyes nyilatkozatnál. Mivel az emberek többsége nem beszéli ezeket a nyelveket, így a valóságban nincsenek használatban hivatalos helyeken. Jellemző eset az alábbi videón:
