A káposzta egy olyan zöldség, ami sokoldalúan felhasználható, s amelyet (mai fajtákhoz hasonlót) már a görögök, illetve rómaiak is termesztettek és...
A káposzta egy olyan zöldség, ami sokoldalúan felhasználható, s amelyet (mai fajtákhoz hasonlót) már a görögök, illetve rómaiak is termesztettek és nagy becsben tartottak. Számos fajtája és elkészítési módja ismert, így megannyi ínycsiklandó ételvariáció készíthető belőle. Legyen szó akár levesről, főételről, vagy desszertről a káposzta kitűnő alapanyagként szolgál. Jelentőségét azonban nemcsak a könnyű beszerezhetősége, viszonylag olcsó ára és sokrétű felhasználhatósága adja, hanem a benne rejlő gyógyító erő és az értékes tápanyagok. A savanyú káposzta kedvező tulajdonságait már az ókorban felismerték, azt pestis és gyomorfekély kezelésénél használták, míg az egyiptomiak szintén betegségeket kezeltek vele és úgy gondolák a káposzta isteni erővel bír. A középkorban élő szerzetesek ugyanakkor foglalkoztak a káposzta nemesítésével, amely folyamat során különböző fajtákat is kifejlesztettek. Hazánkban a XV. századtól kezdve termesztik élelmezési szempontból, de napjainkban a népi gyógyászatban is szívesen alkalmazzák.
Savanyú káposzta: a nagy "átváltozás"
A sózással történő tartósítást, már az ókori rómaiak is alkalmazták. Ennek a hajózás elterjedésével nagy hasznát vették, mivel jelentős mennyiségű élelmiszert kellett magukkal vinni a hosszú hajóútra. A XVI. századtól kezdve megnövekedett a savanyú káposzta tekintélye, mert addigra már felismerték, hogy a tengerészek között gyakran felbukkanó betegség, a skorbut (C-vitamin hiány) ellenszere.
A nyers káposzta tejsavas erjesztés során "alakul át" és válik belőle savanyú káposzta. Savanyítás folyamán a tejsavbaktériumok hatására a levelekben lévő szénhidrátból tejsav keletkezik. Ez az anyag meggátolja a rothadást okozó organizmusok szaporodását és működését. Mindezt a tevékenységet támogatja a káposztához hozzáadott kis mennyiségű konyhasó.
A káposztában rejlő lehetőségek
- magas tápértékkel rendelkezik: A káposztafélék családjába tartózó zöldségek, így a káposzta C-, E- és K-vitamin tartalma magas, sőt még kalciumban és vasban is gazdag. Mindemellett a zöld leveleiben béta-karotin, antioxidáns, folsav, kén, klór, jód, tiamin, magnézium, A- B- és U-vitamin (azaz metil-metionin), továbbá élelmi rost található. Az utóbbival kapcsolatban fontos megemlíteni, hogy milyen jelentős a rost táplálkozásban betöltött szerepe, továbbá a rost belekre gyakorolt hatása egészségünk megőrzése érdekében.
- védi a bélrendszert: a "kerti patika" egyik legkorábbról ismert és legelterjedtebb természetes gyógyszere a káposzta. Eltérő fokban, de jótékony hatását ugyancsak kifejti nyersen, savanyú káposzta, vagy főzött formában történő elfogyasztáskor. Szervezetünket, illetve emésztőrendszerünket támogatja azáltal, hogy nagy mennyiségű ként tartalmaz, amely egyúttal sejtjeink alkotóeleme. Ezt a kedvező hatást a benne lévő jód és klór tovább erősíti.
- segít a fogyásban: tökéletes fogyókúrás étel készíthető belőle, mivel a káposzta vitamin tartalma jelentős, mégis egy átlagos, főtt adag kalória tartalma alacsony. Fogyni vágyók számára ideális a megfelelő súlyvesztés elérése érdekében, természetesen csak akkor, ha kerüljük a hozzáadott kalóriadús alapanyagokat (pl.: zsiradék, zsíros tejföl, füstölt hús). Koplalás nélkül, rendszeres testmozgás mellett, tehát könnyedén elérhető strandszezonra a lapos has a káposzta alapú ételekkel.
- gyógyítja a fogínygyulladást: a nyers káposzta és sárgarépa levének elegye (keverési arány 1:1) kezeli a gyulladt fogínyt, mivel magas a C-vitamin tartalma. A növényben lévő mustárolaj pedig antibakteriális hatású, így természetes antibiotikumnak tekinthetjük.
- szabályozza a vér cukor- és koleszterinszintjét: a zeller és a saláta levének fogyasztása mellett a káposzta evés is kedvezően befolyásolja a vércukorszintet. A bennük lévő anyagok a vércukor szabályozására hatnak, amely előidézi a cukorszint emelkedését, vagy csökkenését. Fogyasztása tehát kedvező cukorbetegség esetén! A koleszterinszint a káposzta kén-aminósav elemének hatására csökkenést mutat. A savanyú káposzta erjedésekor tejsavbaktériumok jönnek létre, amik kedvezően befolyásolják az epeműködést, s így csökkentik a vér koleszterinszintjét. Ennek és más hasznos tápanyagainak révén segíti a szívműködést.
-
méregtelenít: a káposzta szabályozza a máj működését. Környezetünkből számos méreganyag jut be szervezetünkbe, így májunk megterhelő munkát végez. A káposzta azonban
mindebben segítséget nyújt, mert képes egyes anyagok, mint a nikkel, kobalt, vagy a réz semlegesítésére. Bizonyos esetekben pedig a máj meggyengült munkája, vagy a szorulás bőrkiütések, pattanások formájában mutatkozik meg. Ilyen eredetű bőrelváltozások a nyers káposzta
levének ivásával könnyedén megszűntethetőek, mivel kitisztítja a beleket és támogatja a máj méregtelenítő folyamatát.
Ráadásul glutamin és aminósav tartalma hozzájárul egyes májbetegségek gyógyításához. Az alkohol károsító hatásának csökkentése érdekében ajánlatos savanyú káposzta levét, vagy káposztalevest fogyasztani.
- nyugtatja az idegeket: segít csillapítani az idegességet, enyhíti a túlzott aggodalmat, megszűnteti a depresszív és szorongásos állapotot, orvosolja az alvászavarokat. Mindehhez csak savanyú káposzta, vagy nyers káposzta levének fogyasztása szükséges.
- újjá építi a bélflórát: a savanyú káposzta készítésekor tejsavbaktériumok keletkeznek, melyek elsősorban a vastagbélben fejtik ki áldásos hatásukat. Az antibiotikumok, stressz, egészségtelen életmód stb… hatására károsodik a bélflóra, ami az immunrendszer működésére szintén kihatással van. Emiatt fontos a bélbaktériumok egyensúlyának megtartása, probiotikumok segítségével. A savanyú káposzta tejsavbaktériumai így kijavítják a károsodott bélflórát, emellett a káposzta savanyításakor képződött tejsav és a hozzáadott csekély konyhasó meggátolja a káros mikroorganizmusok elszaporodását védve a szervezetet a megbetegedéstől.
- véd a rák ellen: kutatók számos olyan anyagot azonosítottak a káposztában, amelyek szerepet játszhatnak a rák megelőzésében. Úgy tapasztalták, hogy összefüggés lehet a rendszeres káposzta evés és a vastagbélpolipok (amiből sok esetben vastagbélrák alakul ki) visszafejlődése között. Nőknél a káposzta felgyorsítja az ösztrogén anyagcseréjét, s így csökkenti a mellrák kialakulásának esélyét. Antioxidáns hatású flavonoidokat tartalmaz, amik segítenek a rákbetegségek megelőzésében, ezenkívül csökkentik a szervezetben lévő gyulladást és támogatják az immunrendszer védelmi feladatát.
Káposztából is megárt a sok
A táplálkozástudomány álláspontja szerint napi 10-15 dkg elfogyasztott savanyú káposzta már elegendő mennyiség a kedvező hatás kiváltásához. Lehetőleg nyersen, feldolgozás nélkül kell fogyasztani, mivel főzés során veszít vitaminjaiból és értékes tápanyagaiból!
Ha túlzásba visszük a káposzta fogyasztását, akkor az gátolhatja a vas felszívódását, ami vérszegénységhez és elhúzódó fáradtság kialakulásához vezethet.
Emésztőrendszeri problémákkal és epebetegséggel küzdőknél haspuffadás, felfúvódás is jelentkezhet savanyú káposzta fogyasztás után az illóolaj és rosttartalma miatt. Bizonyos helyzetekben azonban nem maga a káposzta, hanem az ételhez hozzáadott zsiradék, vagy füstölt hús eredményezi a problémát.
Forrás: www.meregtelenitokura.info
