Napi világosság

Az életstílusbeli eltérés egyik oka természeti.

Kubában élve ezt nagyon is tapasztaltam. Havanna a 23 északi szélességi fokon van, míg Budapest a 47.-en. Budapest az északi mérsékelt övezetben van, mivel az Északi sarkkör és a Ráktérítő között fekszik, míg Havanna a tróousi övezetben, mert a Ráktérítő és a Baktérítő közti övezetben van.

Egyébként Havanna éppen hogy bent van a trópusi övezetben, a Ráktérítő Havanna északi határától 30 km-re északra fekszik.

A fő következmény nem is a hőmérsékleti, ez ugyanis sok egyébtől is függ, hanem a nappal-éjszaka hosszában tapasztalt.

Budapesten a tél kezdetekor a Nap fél 8 körül kel és 16 előtt nyugszik, a nappal alig 8 és fél óra. Míg a nyár kezdetekor 5 előtt van napkelte, napnyugta meg 21 előtt, azaz a nappal 16 órás.

Havannában is van kilengés - hiszen majdnem a Ráktérítőn van -, de mértéke sokkal kisebb. A legrövidebb nappalok napjain a napkelte kb. ugyanaz, mint Budapesten, valamivel 7 után van, de napnyugta ilyenkor is kicsivel 18 előtt történik, azz a nappal hossza kb. 10 és fél óra. S a leghosszabb nappalok se olyan hosszúak, mint Magyarországon: ilyenkor a napkelte kicsivel 7 előtt van, a napnyugta meg 20 után nem sokkal, azaz a nappal maximum 13 és fél óra.

Reggeli felkeléskor a Nap állásból mindig meg lehet mondani kb. hány óra van, kicsi az eltérés. Ismeretlen az a magyar jelenség, hogy ugyanabban az időpontban lehet teljesen világos és tök sötét is.

Este már nagyobb az eltérés, de a magyarhoz képes nem jelentős. Normál munkaidő esetében az átlagember hazaér munkából tél elején is még nappal.

Az esti program pedig mindenképpen sötétben van, annyira, hogy a normál kezdés az 21 óra, sőt 22 óra is akár. Bulit szervezni 19 óra kezdéssel rendkívül furcsa dolog, ilyet csak egy ott élő külföldi képes tenni.

Az európai ember hajlamos azt hinni, hogy minél délebbre, annál hosszabb a nappal, pedig ez csakis az északi mérsékelt övezeten belül igaz. A trópuson, s leginkább annak közepén, az Egyenlítőnél ez abszolút nincs így. A majdnem az Egyenlítőn fekvő Szingapúrban vagy Quitóban az egész évben a nappal 12 óra és az éjszaka is annyi, a napkelte 6-kor van (Quitóban, Szingapúrban 7-kor), a napnyugta meg 18-kor (Quiitóban, míg Szingapúrban meg 19-kor). (Az 1 órás eltérés oka a használt időzóna miatt van, Ecuadorban a helyi időhöz közeli zónaidőt használják, míg Szingapúrban a használt idózóna jóval keletibb az ország fekvéséhez képest.)

Persze az évközbeli változásnak is van előnye: az ember megszokja a sokszínűséget, kénytelen alkalmazkodni. A kevés változás viszont nagyobb nyugalmat ad.

Kubában az öngyilkosság fele olyan gyakori, mint Magyarországon, pedig hát a körülmények sokkal rosszabbak. A depresszió ritka betegség. S az állandó panaszkodás szokása ismeretlen.

Mindez teljesen független a politikától. A kommunista Kuba jellemzői semmiben sem mások, mint a szomszédos karibi, nem-kommunista országoké.